2016. január 8., péntek

Nincs cím

Sziasztok Kedveseim!
Nem voltak bejegyzések, mivel nem voltam internet közelbe, bár kétlem, hogy ez feltűnt valakinek is. Na de bele is vágok
Csodálatos dolog gyermeket vállalni, és azt felnevelni, látni első lépéseit, hallani első szavát, gügyögését, látni amit neked rajzolt, hogy rakd ki a hűtőre. De mennyi gond is van egy gyermekkel. Először is a baba folyamatos törődést igényel. Hányszor kell felkelni éjszaka arra, hogy sír, mert mondjuk épp jön a kis fogacskája. Aztán, ahogy növekszik, a bajok nem múlnak el. Sőt. Mégis ő lesz a szülő szeme fénye. DE, mi van akkor, ha szó szerint a szülő szeme fénye? Ha egy világtalan pár vállal gyermeket?
Ma véletlenül belekukkantottam egy filmbe, ami erről szólt. Két vak hzaspár gyermeket vállal. Ha először belegondolsz, lehetetlennek tűnik. És én azon a véleményen vagyok, hogy a gyerek így túl sok felelősséget vállal, hisz nem a szülő vigyáz, hogy a gyerek ki ne menjen az úttestre, hanem fordítva. A gyermek, fogja a szülő kezét, hogy vezesse az úton.
Megoszlanak vélemények ezzel kapcsolatban, de az biztos, hogy nekik is joguk van gyermeket vállalni, hisz micsoda öröm lehet az. És büszkék lehetnek magukra, hogy ők ezt csinálják.

De mikor láttam a nehéz életüket, a kanapén ülve elgondolkoztam azon, hogy mennyire szar emberek vagyunk. Mindenki nyávog, ha valami nem sikerül neki első próbálkozásra, valaki meg se próbálja, csak hajtogatja, hogy mennyire nem jó neki. Az emberek olyan apró problémákon készülnek ki, sírnak, amin más röhögne. Röhögne, emrt neki sokkal nehezebb. Mert gondoltatok már bele, hogy mennyien nem látnak, nem hallanak, esetleg mozgássérültek, MIKÖZBEN, TE azon siránkozol, hogy fáradt vagy. Esetleg, azért mert nem akarsz iskolába menni, míg másnak ez meg sem adatik.
Esetleg, gondoltál már arra, hogy felemeld a feneked, és elkezdj dolgozni, hogy azzal segíts a szüleidnek? Suli mellet se nehéz. Vagy ha ez nem menne, akkor próbálnál annyi értelmességet, tudást magadba szívni, hogy vidd valamire az életben.
Gondolkodjunk el néha, hogy mennyire eltörpülhetnek a mi gondjaink, a másé mellett.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése